ToupTek ATR 585C asztrokamera – tényleg annyira jó?

A Sony IMX 585 szenzorral szerelt asztrokamerák meglehetősen népszerűek az amatőrcsillagászok között. A ZWO-t nem kell különösebben bemutatni: régi, jól bevált márka, talán elsőként dobta piacra ZWO ASI 585MC Pro néven ezzel az érzékelővel szerelt kameráját. Természetesen a versenytársaknak, többek között a ToupTek-nek is van saját fejlesztése ToupTek ATR 585C néven.

Mindkét termék a hűtött asztrokamerák piacán a belépőkategóriát jelenti, lényegében egy "átlagos" DSLR fényképezőgép árában megvásárolhatóak. Bár a Sony IMX 585 szenzor mérete az APS-C formátum negyedének felel meg, a zajmentes, érzékeny és más kiegészítőkkel jobban kombinálható rendszer kárpótlást nyújt. Milyen különbségek vannak a két kamera között? Melyik a jobb? Az alábbiakban ennek járunk utána.

ToupTek ATR585C vs ZWO ASI585MC főbb paraméterek

Amint a lenti táblázat mutatja, a két kamera nagyon hasonló paraméterekkel rendelkezik, egyedül talán a ADC mutat jelentős különbséget. (Az ADC konvertálja digitális (fényesség)értékekké a szenzor egyes pixeleiben összegyűjtött elektronok számát. 12 bit-en 4096 különböző fényesség-érték érhető el, a 16 biten 65 535 - vagyis utóbbi finomabb színátmeneteket tesz lehetővé.) Hogy mi a HDR üzemmód? A későbbiekben szó lesz róla, de ne rohanjunk ennyire előre.

Mi van a dobozban?

A ZWO dobozát felnyitva meglepően sok adapter, kiegészítő akad a kezünkbe: a ZWO-tól megszokott jóminőségű (szilikonos) USB 3.0 kábel, 1.25”/T2 adapter, T2-es távtartó gyűrűk az 55 mm-es szenzortávolság beállítására, valamint M48/T2 adaptergyűrű és egy T2/1.25" menetszűkítő gyűrű. Szintén a csomag része 2 db rövid USB kábel arra az esetre, ha a kamerát USB hubként használnánk, továbbá egy kis vászon tok a kamera számára. Praktikus!

A ToupTek szerényebb kiegészítőkkel érkezik: az 55 mm-es szenzortávolságot beállító gyűrűkön, az USB 3.0 kábelen kívül a 3 A-es hálózati adapter jelent „pluszt”.

A kamera

A két kamerát kézbevéve észrevehető a méretbeli különbség: a ToupTek kissé hosszabb, de ennek – valószínű – okát a későbbieken látni fogjuk. A ZWO vörösen csillogó eloxálása elegánsabb megjelenést kölcsönöz, mint a ToupTek matt világoskék színe, de ennek igazából sötétben nincs jelentősége.

Mindkét kamera hátulján megtalálható 1 db USB 3.0 port a számítógéphez való csatlakozásra, valamint 2 db szabad USB 2.0 port kisebb tápigényű eszközök számára (pl. motoros fókuszírozó, szűrőváltó).  Ezen a részen helyezkedik el a 12 V-os tápcsatlakozó is, mindkét kamera esetében min. 3 A-t ajánl a gyártó. A ToupTek kamera hátlapjára további információs ledeket is találunk, melyek szoftverből ki/be kapcsolhatóak. (Legalábbis SharpCap használatakor). ST-4 csatlakozó egyik kamerán sincs, így vezetőkamerának nem feltétlenül ideálisak. 

A kamerák eleje több érdekességet tartogat számunkra. Itt található az első, igazán lényeges különbség, nevezetesen az, hogy a ToupTek kamera rendelkezik beépített fűtőszálakkal. Nem kell magyarázni, hogy mennyire kritikus, ha hidegben lepárásodik a szenzor előtti üvegablak és a kamera „megvakul”. Természetesen a ZWO is felszerelhető külső fűtéssel, de az szoftverből nem vezérelhető és egyértelműen macerásabb megoldás már csak a rögzítés miatt is.

Mindkét kamera alapból 17.5 mm-es backfokusszal rendelkezik, melyet lehetőség van 12.5 mm-re csökkenteni. A távcső oldali csatlakozó felület azonban eltérő megoldású: a ToupTek kamera előtétadaptere nem egy „egyszerű” T2 hosszabbító, hanem csavarokkal van a kamerához rögzítve. Ehhez az előtétadapterhez pedig szintén csavaros megoldással lehet a ToupTek szűrőváltóját, OAG-ét csatlakoztatni. A 12.5 mm-es backfocus redukcióhoz ez azt előtétadaptert kell kicserélni, a vékonyabb változat is az alapcsomag része. Mivel a kamerán a hagyományos T2 menet is megtalálható, természetesen ezen keresztül is csatlakoztatható más eszközökhöz.

Szoftvertámogatás

Mindkét gyártó rendelkezik saját fejlesztésű képrögzítő szoftverrel (ASIStudio illetve ToupSky), de lehetőség van third-party szoftverek használatára is. Bár nem próbáltam végig mindent csillagászati szoftvert, az általam legismertebbek - SharpCap, APT és N.I.N.A - mindkét kamerát felismerik gond nélkül.

Ha nem a gyártó által fejlesztett szoftvert használjuk, akkor az elérhető beállítások száma nagyban függ a programtól is. A SharpCap esetén pl. apró hiányosság, hogy hiányzik a ToupTek kamera RGB színegyensúly állítási lehetősége. Mély-ég fotózásnál ez leginkább a monitoron megjelenő képet befolyásolja, hiszen nyers kép rögzítésekor nem kerül eltárolásra a színegyensúly, ezt utólagos képfeldolgozás során lehet beállítani. (A fejlesztő várhatóan implementálni fogja ezt a funkciót egyébként.) A kamera hűtésére azonban több lehetőség van: bekapcsolható külön-külön a ventilátor és a Peltier-hűtés is, bár ennek nem látom túl sok jelentőségét.

Mindezeknél lényegesebb, hogy a ToupTek kamera esetén több különböző üzemmóddal rendelkezik (bár pontosabb lenne kiolvasási módot mondani), melyek a HCG, LCG és HDR nevet viselik. A következő fejezetben erről részletesen írunk.

HCG, LCG, HDR módok - mik is ezek?

A kamera különböző üzemmódjainak megértéséhez elengedhetetlen, hogy röviden bemutassuk a Sony által kifejlesztett STARVIS 2 technológiát, amelyet az IMX 585 szenzorban is alkalmaztak. Az érzékelőt kifejezetten gyenge fényviszonyok melletti működésre tervezték, így a jobb képminőség érdekében a gyártó kidolgozta az ún. HCG (High Conversion Gain) kiolvasási módot. Ez olyan megoldás, ami a szenzoron belül végez képerősítést a kiolvasási folyamat előtt, vagyis a kiolvasás "melléktermékeként" a képre rárakodó plusz zajt már nem erősíti fel. Ez jobb jel/zaj arányt eredményez, vagyis a sötét (halvány) részletek jobban "kiemelkednek" a környezetükből. Természetesen lehetőség van utólag is erősítést végezni a képen, de ez már a képzajt növelésével is jár. (Akit érdekel a technológia részletesen itt olvashat róla.)

A ZWO kamera esetében automatikusan történik az LCG (Low Conversion Gain – hagyományos, erősítés nélküli üzemmód) és HCG üzemmódok közötti váltás egy adott (252) gain érték fölött, míg a ToupTek kamera esetében manuálisan lehet választani. Sőt! A ToupTek kamera lehetőség ad HDR (High Dynamic Range) üzemmód használatára, mely az LCG és HCG üzemmódok „kombinálásával” megnöveli az eredetileg 12 bites kamera dinamika tartományát a 16 bites kamerákéhoz hasonló szintre. Számomra megnyugtató, hogy én tudom kiválasztani a használni kívánt üzemmódot és nem a kamera „automatikus” beállítására kell hagyatkoznom, amit nem tudok felülbírálni.

Aki jobban el szeretne merülni a kamerák lelkivilágában, a mellékelt szenzor analízisek segítségével megteheti.

Hűtési teljesítmény

Apropó, ha már hűtésről beszélünk: a ToupTek ATR 585C esetében -45 fokos hűtési teljesítményt ígér a gyártó, míg a ZWO ASI 585MC Pro esetében „csak” -35 fokot. (Ez annyit jelent, hogy a környezeti hőmérséklethez képest ennyivel tudja a szenzort lehűteni a kamera, mellyel az érzékelő zaja jelentősen csökkenthető.)

Ezt a hűtőteljesítményt mindkét kamera tudja a gyakorlatban, sőt a ZWO érzékelhetően túl is teljesíti. Ami viszont igazán "érdekes", hogy a ToupTek kb. 1 perc alatt döbbenetes, 37 fokos hőmérséklet csökkentést el tud érni, míg a ZWO számára 5 perc szükséges ehhez. Nem zárom ki, hogy szándékosan lassabb hűtés van beprogramozva, mindenesetre a fenti adat jól mutatja a ToupTek kamera Peltier-hűtőjének lenyűgöző teljesítményét.

Képminőség

Egy kamera által előállított nyerskép megalapozza a végső kép minőségét, azonban fair összehasonlítást nem egyszerű elvégezni. A két kamera beállítási lehetőségei (gain, üzemmód stb,.) meglehetősen eltérőek, azonos beállításokra nincs lehetőség. Ez azt jelenti, hogy más-más beállításokkal lehet optimalizálni a nyerskép minőségét. Mindenesetre álljanak itt egyik vásárlónk, Vágenhoffer Kristóf első felvételei a ToupTek ATR 585C kamerával, ami jól bizonyítja, hogy kellő tudással mire képes a kamera.

A képek az asztrofoto.hu oldalon nagyban is megtekinthetőek: M27 ill. Stephan's Quintet & NGC 7331.

Összefoglalva

Első körben túlzás nélkül kijelenthető, hogy a ToupTek kamera megállja a helyét a ZWO hasonló modelljével szemben. Egy-két apróságon még észrevehető, hogy a ZWO egy jobban kiforrott modell - ami nem meglepő, hiszen régebb óta tervez az amatőrcsillagászok számára eszközöket - azonban a ToupTek bebizonyította, hogy van keresnivalója a nagy rivális mellett. Sőt! Tekintve, hogy rendelkezik beépített fűtéssel, valamint Peltier-hűtése is nagyobb teljesítményű és mindezt alacsonyabb ár mellett teszi, talán nem túlzás kijelenteni, hogy

a ToupTek ATR 585C kamera ár/teljesítmény mutatója egyértelműen jobb, mint a ZWO ASI 585MC Pro-é.

Touptek ATR 585C kamera

Előnyei:

• beépített fűtés
• hatékony Peltier-hűtés
• "16 bites" HDR üzemmód
• alaptartozék hálózati adapter

Hátrányai:

• nagyobb fizikai méret

ZWO ASI 585MC Pro kamera

Előnyei:

• kompakt méret
• gazdag alapfelszereltség
• létező miniszámítógépes vezérlési lehetőség (ASIAir)
• flexibilis USB 3.0 kábel

Hátrányai:

• nincs beépített fűtés hozzá
• nem választható felhasználó által az LCG, HCG üzemmód
• nincs 16 bites HDR üzemmód

--

További asztrokamerákat széles választékban a Makszutov távcső boltban találsz.